Zuhog az eső, kiállunk pihenni az öemfau kútra.
Nagyseggű, jólszituált milf viharzik el mellettem,
hanyagul bedobja a sütit hátra, az anyós már ideges,
gyorsan eltolják a kerregő karikás lovakat.
Az ablaknál ötvenes bolgár maffiózó ül, kezében szivar:
felváltva bámulja kedvenc kurváját, és a vadonatúj réndzsróóverét
az ablak előtt. Mellette harmincas nő, zsörzsmoldova csak az arcáról
két kötetes ágazatszociográfiát írna. Bézs cicanadrágban fészkelődik a
bárszéken, csacsogva mutogat valamit vlagyimirnek az ájpeden.
Gomolyog a füst odabent, rotyog kifelé a kávé,a kolléga elmélyülten
bámulja a síkosítókat a polcon. Kiolvasom az újságokat, a natgeo magyarul
már nem is olyan jó, nyakunkon az új emötös béemvé. remek.
Találok egy vicces katica-kosaras plüss hibridet, kicsit röptetem, de túl drága,
ott kell hagynom. Fáradtan rogyok le egy asztalhoz, remek a kilátás a dombokra.
Borlepárlók, mediterrán házak, lízingelt traktorok. Ludmilla visszamászik a
helyére, remek a belátás; szintén. Elindulunk.
Materializálódik az integrált vállalatirányítási rendszerek sátánja,
a mokaszinpatás ördög maga. Összesomolygunk a fehér kombi SAP666os
rendszámán, majd beleveszünk az októberi szürke nyálkába.
